Teniszkönyök tenisz nélkül?
A teniszkönyök a könyök sérülésének fájdalommal járó közismert elnevezése. Szorosabb értelemben véve teniszkönyöknek nevezzük a könyöktájék, illetve a felkarcsont külső alsó részének, az epikondilusznak a gyulladása következtében kialakuló tünetegyüttest.
A csontok, ízületek szerepe
Ahhoz, hogy megértsük a teniszkönyökkialakulásának mechanizmusát, elengedhetetlen, hogy megismerjük a vázizomzat felépítését és működését. Az emberi mozgásszervrendszer csontokból, porcokból, szalagokból, ízületekből, izmokból és inakból épül fel. A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ízületeinkről könnyen megfeledkezünk, addig nem veszünk tudomást róluk, amíg el nem kezdenek fájni. Sajnos a betegségek, kopások nem kímélik őket sem, és a sérüléseik is gyakoriak.
Az ízületek rendkívül érzékeny, önálló vérkeringéssel nem rendelkező porcos felszíneinek védelmét szolgálja a nagyon dús fájdalomérző ideghálózat. Amikor ízületekről beszélünk, elsőként a mozgékony, hajlítható ízületeinkre gondolunk, mint a könyök, a csukló vagy a térd. Ezek a mérnöki pontossággal megalkotott szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.
Hogyan működik a könyökízület?
A könyökízületet 3 csont, a felkarcsont (humerusz), singcsont (ulna) és az orsócsont (rádiusz) ízvége alkotja. A könyök hajlításában-feszítésében a felkarcsont és a singcsont közötti kapcsolat a lényeges, az orsócsont szerepe elhanyagolható. A felkarcsont hosszú, csöves csont, amelynek az alsó végén elölről hátra összelapított háromszög alakú, mediális kiemelkedés (epikondilusz mediális) található. Ettől kissé kifelé és lefelé helyezkedik el a másik bütyök az ún. epikondilusz laterális. Az alkarizmok két antagonista (tehát egymással ellentétes) izomcsoportot képeznek, mégpedig a hajlító és feszítő izmokat. A hajlítók tömege, amelyek az alkar befelé fordítását (borintás) és a csukló, valamint az ujjak hajlítását végzik, az epikondilusz mediálisról, míg a csuklót és az ujjakat feszítő, valamint az alkart kifelé fordító (hanyintó) izmok az epikondilusz lateráliszról erednek.
A tartalom az oldal kinézetének bemutatására készült helykitöltő tartalomnak, azt az oldal nem tekinti magáénak.